4.fejezet
2007.09.24. 15:25
Vigyázatt 16 éven aluliaknak csak nagy korú felügyelete melett ajálnott!
Harryék mindennap meglátogatták Ront, de egyre csak feküdt. Amikor csak tudtak ott ültek az ágya mellett arra várva hogy valami életjelet mutasson. Egyik ilyen este Chikai úgy hogy Harry észre ne vegye, állandóan bámulta. Egy érzés kavargott benne ahányszor csak ránézett.
-Tudom mi ez, de nem akarom. Nem akarok szerelmes lenni Harrybe. Ő Ginnyvel jár, és én Ron szeretem. De azok a zöld szemei, amint megcsillannak a holfényben... - Sóhajtott egyet. – Majd lesz ami lesz. Lehet, hogy ez csak egy hirtelen fellángolás. Mert híres, meg olyan hőstetteket vitt végehez amit senki más. De addig is... Olyan cuki! –Észre se vette, hogy elpirult csak amikor Hermione megkérdezte:
-Hát te meg min pirultál el így? – mindenki Chiakit bámulta.
-Elpirultam? Hogy pirulhattam el pont most? – erre csak még vörösebb lett a feje.
Miközben a klubhelyiség felé mentek, barátnője újra kérdőre vonta:
-Tényleg, mi jutott eszedbe ott a kórteremben?
-Háát... Csak eszembe jutott egy régebbi emlék.
-Milyen?
-Tudod amikor Ron elárulta nekem, hogy mit érez irántam... – hazudta.
A klubhelységebe belépő Harryt vádló képű Ginny fogadta.
-Mi történt? – kérdezte a fiú igencsak meglepődve.
-Ez! – és felemelt egy mugli pornóújságot.
-Mi van vele?
-Hogyhogy mi van vele?! Velem jársz, nem tudtad?!
-De, de...
-Ezt nálad találtam, az ágyadon, amikor a könyvet kutattam, amit kölcsönadtam neked, hogy megnézzek benne valamit...
-Dehát...
-Nem érdekel, mit akarsz mondani, ha nem vagyok elég jó neked, akkor szakítunk! Szakítunk!!! – az utolsó szavakat már szinte ordította, majd levágta Harry elé az újságot és elegánsan otthagyta a fiút. Chiaki magában egy kicsit örült, hogy szakítottak, így talán lesz esélye.
-Ki volt az a marha aki az én ágyamra tette ezt a szennyet?! – Hermione megbökte Chiakit, menjenek fel mert ebből botrány lesz. Egyet értettek és gyorsan felmentek a lépcsőn, de még látták, hogy Dean Thomas remegő kézzel jelentkezik. Gyorsabbra vették a tempót és pont amikor becsukták az ajtót akkor hallották meg Harry kiabálását. Kicsit később Chiaki észrevette, nincs kész az átváltoztatástan leckéje ezért lerohant a klubhelységbe, hogy megcsinálja. Ott már nem voltak sokan, így nem nagyon zavarhatta senki. Már egy ideje ott szenvedett vele, amikor odalépett hozzá valaki.
-Segíthetek? – Harry volt az.
-Szia! Hát jó lenne, mert én ebből semmit se tudok. Egyébként jobban vagy már?
-Nem tudom miről beszélsz – válaszolt egy kicsit hűvösen. Chiaki vette az adást: nem akar erről beszélni. Nagyon jól szórakoztak így kettesben.
-Nah ez kész. Szerintem mehetünk aludni. Köszi a segítséget! – mondta, de amikor rápillantott Harryre meglepődött. A fiú olyan mámorosan pillantott rá mint még soha. Ráadásul egyre közeledett felé végül megcsókolta.
-Milyen jól csókol! Irigylem Ginnyt! – aztán rájött hogy ők tulajdonképpen szakítottak. Közben lefeküdtek a kanapéra. Harry nem állt meg: egyre lejjebb haladt. Levette a saját és a lány ingét, kiakasztotta a melltartóját is, és a mellbimbóit kezdte csókolgatni. Közben kezét egyre feljebb csúsztatta a szoknya alatt. Kitapogatta Chiaki bugyiját és lehúzta, majd megszabadult az összes ruhájától (a szoknyától is) , és behatolt. A lány sikkantott egyet, de Harry elhallgattatta egy szenvedélyes csókkal. Egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott benne, míg végül Chiaki érezte ahogy szétárad benne a mag. Fáradtan egymásra dőltek és pihegtek egy kicsit amikor Chiakinak eszébe jutott Ron. Hatalmas bűntudatot érzett magában. Gyorsan magára kapta ruháit és rohant volna fel de még megcsókolta Harryt:
-Bocsáss meg, hogy így elrohanok, de tudod Ron...
-Semmi gond.Megértem. És köszönöm. Kiadhattam magamból a feszültséget.
-Még valami! Ezt ami most történt nem mondod el senkinek!
-Oké, de te se. Még Hermione sem tudhat róla. – komótosan magára húzta ruháit és elindult a szobája felé. – Jó éjszakát!
-Neked is!
Amikor Chiaki belépett a szobába már mindenki aludt. Halkan átöltözött, bekapott egy fogamzásgátlót amit „vész” esetére tartogatott, és bebújt az ágyába. Addig gondolkozott a történteken, míg el nem nyomta az álom...
FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!
|