Egy esős nap volt, Harry a takaró alatt kucorgott, közben kibámult az ablakon és nézte a kopogó esőcseppeket. Mélázását Petúnia néni szakította félbe.
- VACSORA!- kiabálta Petúnia.
Harry kikecmergett a meleg takaró alól és elindult le a konyhába. Vernon bácsi az asztalnál olvasta az újságot, egy morgással adta a háziak tudtára, hogy tudja Harry leért.
- Esős napunk van-morogta a bácsi-, fél óra és jönnek érted azok a tökkelütött Weasleyek. Remélem, bepakoltál, nem vagyok hajlandó rád várni.
- Igen bepakoltam- felelte Harry, de magába igenis sértőnek találta, hogy bácsikája letökkelütteztette Weasleyket. Hirtelen Dudley sikoltása hallatszott a nappaliból. A Dursley szülők és Harry berohantak a nappaliba. Harry elképedve bámult unokatestvérére.
- Mi van Dudly, Ronék ilyen ijesztőek?- kérdezte Harry.
Dudly nem tudott semmit mondani, csak ide-oda kapkodta a fejét. Ugyanis három vörös hajú fickó állta körbe, akiből kettőt mintha egymásból klónoztak volna.
- Szeva Harry!- mondta Ron és kezet rázott Harryvel.
- Vigyázz már öcsi, én még nem köszöntöttem kedvenc barátunkat. - Fred tolakodott be Ron elé.
- Engem is ide engedhetnél!-tolakodott be George is. - Jó újra látni haver.
-Titeket is jó újra látni, nem számítottam rá hogy hopponáltok.- nevetett Harry, Dudly rémült arcát figyelve.
-Hogy mit?-kérdezett vissza Vernon bácsi.
-Hát hopponálni- felelte nyugodtan Harry.
Dudley még mindig remegett.
- Ron ötletet volt, fel akarta avatni a jogosítványát!-vigyorgott George.
- Bizony ám, Roncika nem csak prefike- Fred beleborzolt Ron hajába.
- Hagyjatok békén!-morogta Ron.
Harry csak vigyorgott, örült hogy viszontláthatta Weasleyket, már csak Hermione hiányzott neki és a többi Weasley, bár Percyn erősen gondolkozott, hogy hiányzik e neki.
-Na indulás mielőtt anya lenyakaz minket!-szólt Fred, majd egy pálcasuhintással lehívta Harry ládáját.
-Viszlát jövő nyáron!- mondta Harry.
Ezzel a kis társaság elhopponált az Odúba.
-Auccs!-nyögött Fred. - George szállj le rólam!-kiabálta.
-Majd leszállok, ha Ron leszáll rólam. -morogta az ikertestvére.
Ron feltápászkodott, utána George is majd végül Fred. Harry volt az egyetlen, aki nem esett rá senkire. Ebben a pillanatban Ginny robogott be a konyhába. Amikor meglátta Harryt kirohant.
- Ginny, nem értem mért teszi ezt, már ismer?-morogta oda Ron, Harry értetlen képérre nézve. Fred és George csak vigyorogtak. Fred épp szólni akart, mikor Mrs. Weasley jött be a konyhába.
-Jajj Harry drágám csakhogy megérkeztél! Gyere, egyél! Istenem, hogy te milyen sovány vagy!- majd ezzel Mrs. Weasley odatuszkolta Harryt az asztalhoz. Az ikrek és Ron is leültek.
-Mondd anya, Percy bratyesz ide tolja a képét ma?-kérdezte George gúnyosan.
-Nem tudom-felete hidegen az anyja
-Illene,mivel Ginny szülinapja van,és vele, tudtommal nem veszett össze- fintorgott Fred majd folytatta. - Percynek elment az a kevés esze is ami volt. "Hivatali dolog öcsi,ne üsd bele az orrod" -utánozta a bátyját Fred. A többiek, kivéve Mrs. Weasleyt, mind viccesnek találták Fred paródiáját.
Miután ettek, a fiúk felmentek a szobáikba, Harry Ronnal lakott együtt a szabadidő utolsó napjaiban, magában azonban csak egyre gondolt. Mi is az a hivatali titok, amit Percy úgy őriz?
Másnap a kis társaság épp, hogy elérte a Roxfort Expresset.
-Minek lemennünk? Ez az utolsó évünk!- szólt Fred.
-Szeretném látni,hogy legalább annyi RAVASZT letesztek,mint A bátyáitok-felelte hűvösen Mrs. Weasley.
- Majd meglátjuk-felelte George, majd gyorsan feliszkolt a vonatra mielőtt az anyja elkapta volna a grabancát. Mrs. Weasleyt már nem hallották, mert a Roxfort Express elindult.
-Majd jövünk-bökte oda Fred öccsének
-Meg kell dumálnunk, hogy tudjuk ezt az évet minél hamarabb letudni-mondta George
Abban a pillantban érkezett Hermione.
-Szia Harry, szia Ron- köszönt a lány, de magában azon morfondírozott, hogy az ikrek már megint miben mesterkednek. A Roxfort Express szép lassan megérkezett. Ron és Harry épp arról beszélgettek milyen unalmas a beosztási ceremónia.
-Nem is tudom mire jó ez az egész.-kezdte Ron.
-Még mindig jobb mintha Frednek lett volna igaza! Emlékszel mit mondott?-kérdezte Harry vigyorogva.
-Igen emlészem, egyszer még megfojtom-felelte Ron.
Hermione szigorúan nézett rájuk. -Ez Roxfort egyik hagyománya akár tetszik akár nem-szólt erélyesen Hermione. Harry és Ron nem szóltak semmit, csak a Nagyteremben leültek az asztalhoz.
Ron az asztalnál így folytatta. -Ez akkor is hülyeség!- mondta, miközben egy hatalmas csirkét tett a tányérjára. -Hogy mi a hülyeség öcskös?-kérdezte Fred majd lehuppant öccse mellé.
-Az hogy még mindig az iskolai padot koptatjuk-felelte Ron helyett George.
-Na már! Nem mindig körülöttetek, folyik minden!- szólt Ron.
-Csak épp sokszor-felelte Fred.
-Jól mondod, Fred. Ahol mi nem kerülünk szóba ott igen lanyha hangulat, lehet.-felelte George, majd Harryhez fordult. - Rossz hír haver, a szezont, mint mindig megint a Mardekár ellen kezdjük. Remélem Angelina nem annyira szadista, mint Wood volt. - azonban Geroge nem folyatta, mert Angelina rosszalló pillantásokat küldött felé.
Fred épp szólni akart, amikor megjelent Malfoy.
-Nicsak-nicsak, holnap megint egymás ellen Potter?! Majd találkozunk, imádkozz, hogy a seprűdön maradj!- vetette oda Malfoy.
-Ne is törődj vele!-felelte Fred -Nem normális, azt viszont szívesen megnézném, ahogy Malfoy esik le a sperűröl-vigyorgott.
-Majd teszünk róla-kacsintott gonoszul George.
Majd mind négyen felálltak és elindultak a klubhelységbe. Vagyis csak Ron és Harry, mivel Fred és George még az első lépcsőfordulónál leszakadtak tőlük.
-Szóval flúgos Trelwney szobájából vezet az átjáró?-kérdezte Fred.
-Ahha, oann-felelte George.
Az ikrek benyitottak Trelwney szobájába, majd mindketten szakadni kezdtek a röhögéstől, majd Fred szólalt meg.
-Juj Percy nem gondoltam volna! Te és Trelewné?!!!-vigyorgott.
-Számból vetted ki a szót Fred-szólt George.
-Képzeld el milyen gyerekeik lesznek -vigyorgott.
-Ne is mondd! Egy gyerek Percy természetével és Trelewney külsejével!- fintorgott Fred
-Az istencsapása lenne!-felelte az ikertestvére. - Enyje Percy! Nem gondoltam volna hogy…
Ekkor azonban Percy félbeszakította.
-KIFELÉ!-dörrent rá öccseire. - Mégegyszer meg ne lássalak itt titeket!
Az ikrek nagy nevetés közepette kisétáltak Trelwney szobájából. Az ikrek még mindig prüszköltek a röhögéstől, mikor megérkeztek a Griffendél klubhelységébe.
-Ti meg min nevettek ennyire?-kérdezte Alicia.
-Ja csak az-prüszkölt Fred a nagy nevetéstől. - hogy Trelewneynek pasija van.
-És nem is akárki-tette hozzá George.
-Ki az, aki összeáll azzal a jetivel?-kérdezte Ron.
Fred és George összenéztek.
-Percy!-felelte George, közbe alig bírta abbahagyni a nevetését.
Ron hitetlenkedve bámult a nevetőgörcsben fetrengő bátyaira.
-Huh! Ez kemény! Anya repesni fog az örömtől- morogta Ron félig durcásan, de félig gúnyosan.
Ekkor Hermione, Ginny, Angelina, Katie jöttek le a lépcsőn, mind furcsán nézték az ikreket.
-Min nevettek?-kérdezte Ginny.
Fred már meg se bírt szólalni.
-Hááát ! Trelwneynek pasija van!-felelte a nagy nevetés közbe George.
-Annak a flúgosnak?-kérdezte Hermione.
Fred és George bólintottak
-És ki?-kérdezte Angelina kicsit türelmetlenül.
-Percy Weasley-felelte az ikrek helyett Alicia.
-Percy?-kérdezett vissza Katie,Angelina,Hermione és Ginny.
-Ahham!-felelte Ron, aki már szintén jókat kacarászott.
-Hol látáttok?-kérdezte Katie.
- Az úgy volt,hogy beakartunk lógni Trelewney szobájába,mert arra van egy titkos járat- kezdte Fred.
Hermione rosszaló pillantást küldött az ikrekre.
-És hát benyítottunk, és kit láttunk? Percy bratyesz ott smárolt,azzal a flúgos futammal-fejezte be George. Mindenki, beleérte még Hermionét is elkezdett nevetni.
[.....]
Beállt a tél, hatalmas hópelyhek estek le az égből. A Weasley ikrek, Ron, Ginny, Hermione és Harry épp az ajándékokat bontogatták a kandalló mellett a klubhelységben.
-Szóval Percy tényleg Trelewneyvel smárolt?-kérdezte Harry vigyorogva.
-Bizony ám, hogy vele!-vigyorgott kajánul Fred. - Eltudom képzelni, hogy Percy most is itt van a kastélyban és karácsonyozik azzal a nővel.
-Hát, ja, de látnotok kellett volna, Percy fejét, vörösebb volt, mint az összes rokonunk haja együtt-nevetett George.
Miután Trelewneyt kivesézték, tovább bontogatták az ajándékokat, és cseverésztek. Egyre több és vastagabb hó esett le Roxfort területére, Harry, Ron és Hermione alig látszottak ki a hóból, amikor Hagridhoz siettek.
Kopp kopp.
-Sziasztok, bújjatok beljebb! Boldog karácsonyt!- mosolygott Hagrid.
A kunyhóba a meleg takarón agyar feküdt, ami felett egy kisebb girbe-gurba papírral feldíszitett karácsonyfa állt. Hagrid meleg teát töltött nekik és élénk beszélgetésbe merültek. Este fele a trió elindult vissza a kastélyba, és nagy tülekedést láttak a nagyteremnél.
-Mi ez a felhajtás?-kérdezte Ron.
-Karácsonyi bál lesz!-vicsorgott Fred.
-Remélem Percy Trelewneyvel jön!-vigyorgott George.
-Na ja neked könnyű, amint megláttad a kiírást, rögtön szereztél is partnert.- válaszolta Fred.
-Ki az?-kérdezte Harry, Ron és Hermione kórusba.
-Hisztis Myrtle- nevetett George.
-Tényleg?-kérdezte Ron.
-Dehogy, te okostojás! Csak vicceltem!- vigyorgott gonoszul George. - Katievel megyek.
Ebben a pillantban jött arra Angelina, Katie és Alicia George oda kacsintott Katinek, azoban Fred félre lökte. -Angelina! Megyünk együtt erre a karácsonyi felhajtásra?-kérdezte vigyorogva Fred.
-Aha, mehetünk…- felete a lány.
-Ezzel is megvolnánk- mosolygott elégedetten Fred, majd Harryékhez fordult. - Húzzatok bele, mert a végén csak a selejt marad! - azzal, ikertestvérével együtt besétáltak a Nagy teremben.
[....]
Teltek a napok, míg végül eljött a bál ideje. Ron nagy nehezen elhívta Hermionét, Harry meg Choet.
-Jesszus, ha nem ismerném Fredet és Georgeot! - Ron a táncparkett felé bökött.
Fred és George olyan eszelősen ropták Katievel és Angelinával, hogy a közelükbe egy táncoló párt se lehetett látni.
-Na mi van Harry, Ron táncoltassátok meg a partnereiteket!- kiabálta oda Fred, eközben abba se hagyta a táncot.
-Tyhű! Odass! Ron táncol!-kiabálta George miközbe beleivott egy üveg borba, majd táncolás közbe tovább adta Frednek.
-Kössz a felismerést, bratyesz!- kiabálta Ron. Erre már Harry és Choe is elkezdtek táncolni.
Este volt, mindenki vánszorgott vissza a klubhelységébe. Choe a lépcsőfordulóba levált Harryéktől. Ron Harry és Hermione élénk beszélgetés közepette mentek fel a klubhelységbe. Az ikrek, Katie és Angelina karöltve sétáltak utánuk.
-És holnap kvidiccs!- morogta Fred-.Csak el, ne aludjak a seprűmön.
[....]
Másnap Fred és George kicsit komásan értek le a kvidiccs öltözőbe.
-Mi van fiúk kicsit becsiccsentettetek?- kérdezte Alicia.
Fred és George morogtak.
-Ezt vehetem igenek?-kérdezte Alicia.
-Tökéletesen!-felelte Katie és Angelina egyszerre.
Majd Angelina folyatta. - Mondhatnám, hogy éberséget várok a csapattól, de ezt nem tudom mennyire tudjuk kamatoztatni - kezdett bele a taktika beszédébe Angelina, majd folytatta-Biztos tudtok így játszani?- fordult az ikrekhez.
- Számíthatsz ránk Angelina!- felelték kórusba.
A griffednél kviddics csapat kivounlt a pályára.
-Ha ennek a meccsnek vége megyek aludni!- morogta George.
-Na az nekem se ártana-felelte az ikertestvére,majd mindketten felemelkedtek a seprűjükkel a levegőbe.
A meccs közbe elkezdett zuhogni az eső, a meccs nagy részét szakadó esőben játszották le,de végül Harry elkapta chikeszt.
-Asszem még mielőtt lefekszem, megpróbálok megszáradni!- fintorgott Fred, miközben elindultak a kastély felé. -Az nem ártna!- vigyorgott rá Ron csuromvizes bátyaira.
-Nyertünk!-kiabálta Hermione, majd Harry nyakába ugrott.
A kis társaság elindult felfele a klubhelységbe. Roxfort tanulói a tanárok kiabálására ébredtek.
-Ez meg mi a ménkű?-kérdezte Fred, aki úgy ugrott ki az ágyból, mint akit megcsíptek.
Mire ő és George lebotorkáltak a klubhelységbe, már az összes Griffendéles lenn ült, majd hirtelen kicsapódott a Kövér Dáma portréja Mcgalagyon állt ott.
-Tudjukki betört Roxfortba!- kiabált Mcgalagony.
-Ez lehetetlen vagy mégis?!-kérdezte George, akit Mcgalagony ébresztett fel a bóbiskolásból.
-De igaz Weasley!-felelte csüggedten Mcgalagony.
-És most mi lesz?-kérdezte Alicia.
-Csata-felelte hidegen Mcgalagony.
A ház diákjai a házvezető tanárok kíséretével kiléptek a portréjukon. Fred kotorászni kezdett a zsebében.
-Ez a tied George- nyújtotta oda ikertestvérének.
Roxfortba megkezdődött a csata, az iskola segítségére sietett a Főnix Rendje is és DS is újból összeállt.
-Minerva szeretem magát!-Piton rohant oda Mcgalagony professzorhoz Piton megcsókólta Mcgalagonyt.
-Ezt meg kellett tennem, mert lehet,hogy a csata után, nem tehettem volna meg!- zihálta Piton.
Eközben Fred Weasley bunyózott Bellatrixal.
-Folytassák csak nyugodtan!-kiabálta oda Fred, a tanárainak.
-Vigyázzz!-rikantotta Ron aki épp akkor süvöltött be egy halálfalóval a nyomában, közbe majdnem felborította Pitonékat. Nyomában hamarosan megjelent Hermione, Ginny és George egy-egy halálfalóval küzdve. A sort Harry és Voldemort zárta.
- Ginny vigyázz! –kiabálta oda Ron, de Ginny már nem hallotta, mert a halálfaló küzdelemben eltűnt a következő kanyarban. Három nap elteltével visszavánszorgott ott ahol elhagyta testvéreit, Harryt és Hermionét. Mikor visszatért, Piton és Mcgalagony még mindig egymást ölelgették. Ron a földön feküdt, mellette Hermione ült. Harry a falnak támaszkodva állt, mikor meglátta Ginnyt rámosolygott.
-Nyertünk! Voldemort meghalt!-kiáltotta Ginny felé.
Ginny azonban csak egy mosolyt bírt az arcára erőltetni. Fred és George épp akkor fordultak be a szemközti kanyarból mindketten elégedetten vigyorogtak Mögöttük jött a többi Griffendéles is.
-Kiűztük Tudjukkit!-kiabálta Ron.
-Reméljük örökre öcskös!-Fred beleborzolt Ron hajába, de Ront már nem zavarta, sokkal jobb érzés volt, hogy az összes szerette túlélte a roxforti csatát.
Ezzel nem csak Voldemort uralma, de egy újabb tanév is véget ért Roxfortban. A kis csapat pedig elvált, ha nem is örökre.
-Egy újabb nyár Dursleyknél-sóhajtott Harry.
-Majd elmegyünk érted megint-ígérte Ron.
-Bizony, nem hagyhatjuk ki, hogy még egyszer rá ne ijesszünk arra a trampli unokatesódra- biccentet George, majd testvérei után indult.
-Viszlát!-kiabálta Harry és Hermione.
-Viszlát!-hallatszott Az ikrek, Ron és Ginny hangja. Majd Hermionétől is elköszönt.
-Viszlát!- mosolygott Hermione- Remélem minnél hamarabb, viszont látjuk egymást.
-Én is és neked is viszlát-felete Harry, majd a pályaudvarról elhopponált, Dursleyékhoz. Harry elégedetten hallgatta amint nagybátyja, nagynénje és unokatestvére hidegen üdvözölte őt. Harryt ez már nem zavarta, tudta hogy ez az utolsó nyara Dursleyéknél, mert jövőre hivatalosan is elintézték neki, hogy az Odúba lakjon Ronéknál. Magába mosolyogva felindult a szobájába.
-Milyen nagy meglepetés lesz neked Ron, de mekkora! Harry leült az asztalhoz és elkezdett írni egy levelet Siriusnak. Bár még ő se tudta mit, de csak írt és írt.
VÉGE |