Chiaki – mivel nem volt hangja – tiszta erőből rúgkapálódzott. Az ismeretlen azonban rá se hederített. A lány számára az is furcsa volt, hogy aki vitte, az összevissza mászkált. Megállt körülnézett majd elindult egy másik irányba.

Mintha azt se tudná merre kell menni. Egyszer csak megpillantottak egy kunyhót, ahova aztán be is mentek. Az a szoba amiben voltak szörnyen koszos volt, ráadásul még penészszag is volt és csak egy franciaágy volt benne. Egy másik alak is megjelent. Fekete csuklya volt rajta így az arcát nem lehetett látni.De a hangját nem rejthette el:

-Mi tartott ilyen sokáig Monstro? – utána visszaadta a lánynak a hangját. -Malfoy? – kérdezte Chikai dühösen. -Ahogy mondod. Üsd le te tökfej! – egy hatalmas ököl csapott le az elrabolt fejére. A lány ettől az ütéstől azonnal elájult. Amikor magához tért nagyon fájt a feje és - csak most vette észre – a keze az ágyhoz volt bilincselve.

-Áh magadhoz tértél? – kérdezte nyájas hangon Malfoy. -Mit akarsz tőlem? – sziszegte Chiaki. -Csak megkapni édes. Tudod nagyon szenvedtem a barátaid és az irántad érzett szenvedély miatt.

Most megbosszulom, meg hát egyébként is... Én ezután elmegyek ebből az iskolából. Csatlakozom a Sötét Nagyúrhoz. Teljesítem vágyimat aztán eltűnök. Potter, Weasley és Granger is itt van. Ők arra várnak, hogy Cruciatussal megkínozzam őket. – ezt Chiaki mind csodálkozással vegyes gyűlölettel hallgatta végig.

– Most pedig.. az enyém leszel! – és ezzel rávetette magát a sikoltozó lányra. Lehúzta róla a lila estélyit, letépte a nyakláncát és kioldotta a kontyot. -Hm, szép a melltartód! – fűzte hozzá majd letépte. – Na és ez a csipkés bugyi... – és attól is megszabadult. Megcsókolta a lányt – amitől egy pillanatig csend lett – aztán folytatta egyre lejjebb.

Még néhány percig folytatta az izgatást, aztán hirtelen és nagy erővel behatolt. Chiakinak üvöltenie kellett annyira fájt. Malfoy végül elért a csúcspontig, aztán kihúzta hímvesszőjét a lányból még egy kis ideig pihegett, majd elkezdett felöltözni. -Most meg hova mész? – kérdezte a lány rekedt hangon. -Most kínozni megyek éppen. Ma olyan jó napom van. – azzal kilépett az ajtón, át a másik szobába Harryék voltak egy-egy oszlophoz kötve. -Mit műveltél Chiakival? – szegezte rögtön a kérdést Malfoynak Ron. -Szerintem nem érdekelnének a részletek. -Megkínoztad? – szólalt meg Harry. -Mondhatjuk úgy is. -Csak nem... – kezdte Hermione. -Jól gondolod. De ne is beszéljünk erről. Gondolom tudjátok miért vagytok itt. Ki akar lenni az első? – de mivel senki nem szólalt meg folytatta – Jól van akkor én választok. Sárvérű! Még hálás lehetsz hogy elsőként kínozlak meg így nem kell Potterék halálát végignézned. -Hagyd... őket... békén! – recsegte Chiaki. Kezéről lejött a bőr ahogy kihúzta a bilincsből, és csak néhány cafat ruha volt rajta. -Hát te is itt vagy? Ajánlok egy alkut: Téged háromszor megkínozlak és a barátaidat elengedem. -Te szemét... – mondta volna Hermione de Chiaki közbeszólt. -Rendben.

-Hát akkor kezdjük is! Crucio! – ha bárki elhaladt volna a kunyhó előtt, tisztán hallotta volna azt a fülsiketítő sikolyt ami belülről jött. Barátai összevissza ordibáltak -Egy. – fejezte be egy kis időre Malfoy. – Crucio! – és ezután mégegszer. Amikor végleg befejezte a lány már nem is mozgott.

-Úgy látszik meghalt. – mondta és a hátára fordította a lányt. Még így megkínzottan is gyönyörű volt. – Kár érte. Na mindegy. Most pedig én elmegyek. Köszönöm nektek ezt az örömteli napot! Nagyon élveztem! Ja és el is felejtettem mondani hogy öt perc múlva robban ez az izé. – majd eltűnt.

-A francba most hogyan jutunk ki innen? – kérdezte Harry. -Chiaki... – Ron szipogott egyet. Hirtelen az említett megmozdult. -Chiaki! Te élsz? – kiáltotta Hermione. Mind a hármuknak nagy kő esett le a szívéről.

-Persze. – de ahogy megpróbált fölállni, térdei összecsuklottak. Nagyon gyenge volt. Aztán másodszorra sikerült megállnia. Elővette a pálcáját, és kiszabadította Ronékat. –Meneküljetek! – sóhajtotta. -Na és... -Menjetek! Én is megyek mindjárt. – mondta egy kicsit nagyobb hanggal. A többiek kiszaladtak, de mire Chiaki elindult volna a ház felrobbant.

-CHIAKI!!! – kiáltották hárman egyszerre. De nem érkezett válasz. Hermione összeroskadt és keservesen el kezdett sírni. Még Ronnak is kicsordult a könnye de próbálta tartani magát. Harry meg csak bámult arra a pontra ahol még eddig a kunyhó állt...

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK