Fred lefagyva állt a szobor mögött és egyre csak azt nézte ki is, aki előtte áll. „-Nem, nem lehet Connie. Ő fekete hosszú hajú. Ez a nő meg barna rövid frufus, na jó és sexy, És mintha…”-gondolta magába.

Pár perc csend után döbbenten kérdezte. „-Te vagy Connie?”-Fred totál sápadt volt.

„-Igen én vagyok.”-felelte a lány. „-És mért tűntél el egyetlen szó nélkül? Mért jöttél most vissza?”-kérdezte Fred.

„-Elmentem, mert terhes lettem, tőled. Nem akartam, hogy Roxfort-ban botrány legyen, ezért elmentem. Megszültem, de rájöttem a fiam nem válaszhatóm el az apjától.”-felelte Connie.

„-És ezt 5 év után közölöd? Hogy van egy 5éves fiam? Mégis mit gondoltál???? Ez így rendjén van Connie? Felbukkansz nekem 5év után, úgy hogy el se köszöntél, mikor elmentél. Ésés se, levél se semmi. És 5év után megjelensz, beráncigálsz egy szobor mögé és közölöd, hogy van egy fiam?”-Fred hápogott döbbenetében.

„-Bocsáss meg Fred. Nem így terveztem a jövőnket. Csak Ricsi közbe jött!”-felelte Connie.

„-Szóval Ricsi. Connie akkor is, ha az embernek van egy fia azt általában nem 5év után, tudja meg. Aszhitted talán nem kellesz Ricsivel?”-kérdezte Fred, kicsit már nyugodtabb volt.

„-Nem, nem tudom mit gondoltam, de ha még kellek ill., kellünk, itt vagyok. Nem megyek el többet. Csak egyszer, hogy elhozzam Ricsit, őt nem hoztam magammal.”-felelte a lány.

„-Honann tudtad, hogy Roxfort-ban leszek?”-kérdezte Fred a válasz helyett. „-Megérzés.”-suttogta Connie.

„-Figyu akármennyire is örülök, hogy itt vagy, de nekem vissza kell mennem. Segíteni a többieknek és George-nak. Addig is vigyázz Ricsi-re.”-felelte Fred.

„-Rendben.”-felelte Connie, majd hopponált.

Fred kikászállodótt a szobor mögül és visszasétált George-hoz. „-Te meg hol a szent szalma fazékba voltál?”-kérdezte George, miközbe kábító átkot szórt az egyik halálfalóra.

„-Most ne akard megtudni, később elmondom.”-felelte Fred, miközbe ő is elkábított egy halálfalót.

George bólinott majd Fred-el együtt eltűnt a következő kanyarban. „-Meg kell találnunk a többieket.”-pihegte George. „-Ja, ahha.”-felelte kissé szétszórtan Fred.

„-Vami baj van?”-kérdezte George. „-Ja, semmi ill. nem de izé van egy fiam.”-mondta Fred. „-Connie-tól?”-kérdezte döbbenten George.

„-Igen, de hosszú, hogy találtam rá és hogy lett Ricsi, de majd később elmondom.”-felelte Fred. „-Rendben asszem ezért érdemes lesz túlélnem a háborút.”-felelte George. „-Csak ezért?”-kérdezte Fred. „-Ok csak vicceltem. Nézzd ott van Tonks gyere!”- mondta George és Fred-el együtt odasétált a földön fetrengő Tonks-hoz. „-Veled meg mi történt Tonks?”-kérdezte döbbenten Fred. „-C-r-u-c-i-a-t-u-s.”-nyögte Tonks, majd elvesztette az eszméletét. „-Vigyük be a gyengélkedőre.”-szólt Fred, majd George-al együtt felkanalazták Tonks-ot és elindultak. A három sötét alak eltűnt a lépcsőfordulóban.